Zala Megyei Békéltető Testület

A békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményei

A testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) szabályai szerint a megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület [18. § (2) bekezdés].

„A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni” . [24/A. §] A testület 14 tagja a kijelöléskor a nyilatkozatot aláírta.

A függetlenséget és pártatlanságot biztosítja az is, hogy a háromtagú tanácsban való eljáráskor az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli (jelölheti) ki a részére megküldött, a honlapon is szereplő a testületi tagok listájáról.

Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a törvény szerinti 8 napos határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tagnak jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

A pártatlanságot biztosítja az is, hogy a három tagból legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamarák által kijelölt testületi tagok közül kerül ki.

Ha egyedül eljáró tagot jelöl ki az elnök az eljárásra, akkor az csak jogi végzettségű személy lehet, és figyelemmel kell lenni a kijelölésnél minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését.

Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott [25. §(2) – (5) bekezdések].

További biztosíték, hogy a 26. § (1) – (2) bekezdése szerint „A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.

(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.”

Emellett, ha bármelyik Fél szerint olyan körülmények állnak fenn a taggal szemben, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, a Fél kizárási kérelmet terjeszthet elő.

A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.

A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat [26. § (3) –(6) bekezdései].

A 30. § (2) bekezdése is előírja, hogy „Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.”