Az eljárás menete
A testület eljárása a fogyasztó (panaszos) által írásban benyújtott és aláírt kérelmére indulhat.
A fogyasztó, az eljárást akkor kezdeményezheti, ha a vállalkozó előzetesen elzárkózott a fogyasztó kérésének teljesítésétől.
Fontos! Javasoljuk, hogy a vitarendezést lehetőleg írásos formában kíséreljék meg, hiszen a békéltető testületnek írásos formában kell igazolni a vitarendezés tényét! Az igazolás hiányában nem indítható meg az eljárás.
A kérelem formanyomtatványon (lásd: a KÉRELM FORMANYOMTATVÁNY rovatban) lényegre törően, röviden elő kell adni a jogvita lényegét, és hozzá másolatban csatolni kell az ügyre vonatkozó dokumentumokat, bizonyítékokat (szerződés, ajánlat, számla, a vállalkozás elutasító döntése, stb.)
A kérelmet, a Zala Megyei Békéltető Testület részére kell benyújtani írásban
Postai úton: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi út 24.
faxon: 92/550-525
e-mailben: zmbekelteto@zmkik.hu
vagy személyesen benyújtani.
A testület a Kamarák Házában Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében működik.
A békéltető testület elnöke a kérelmet megvizsgálja ellenőrzi. Hiányzó dokumentum esetén az eljárást kezdeményező értesítést kap a hiányzó beadványok listájáról.
Amennyiben minden feltétel teljesül, az elnök az eljárás lefolytatására hatáskörét megállapítja, egyben a bepanaszolt vállalkozót nyilatkozat tételre hívja fel.
Az eljárás átlagos időtartama 60 nap, vagyis a tárgyalás az eljárás megindítását követő legkésőbb 60. napra kitűzésre kerül. Az eljárás maximális időtartama 90 nap lehet – indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
A meghallgatásra a kérelem tisztázása és megoldása érdekében minden esetben a testület irodájában kerül sor (8900 Zalaegerszeg, Petőfi út 24.), melyre meghívja a fogyasztót és a vállalkozást is.
A kérelmekben, a dokumentumok és a meghallgatás alapján - a jogszabályok előírásainak figyelembevételével - dönt a békéltető testület eljáró tanácsa.
A testület eljárásában a felek közötti egyezség létrehozására törekszik. Amennyiben erre mégsem kerül sor, úgy formális eljárás keretében tárja fel az ügy körülményeit, és határozatot hoz.
A vállalkozóra nézve kötelező határozatot akkor hozhat a békéltető testület, ha az érintett előzetesen aláveti magát a testület döntésének.
Alávetés hiányában az eljáró tanács ajánlást fogalmazhat meg, melynek betartása ugyan nem kötelező, de ez esetben a vállalkozás üzleti jó hírnevét kockáztatja. A be nem tartott ajánlást – az abban érintett vállalkozás megnevezésével – ugyanis a testület nyilvánosságra hozza. (Ugyancsak közzéteszi azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik nem működnek együtt a testülettel. Erről a tényről hivatalosan tájékoztatja a fogyasztóvédelmi hatóságot – mostani elnevezése: megyei, fővárosi Kormányhivatal Műszaki, Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya Fogyasztóvédelmi Osztálya – akik vizsgálatot folytatnak és bírságot szabhatnak ki a vállalkozásra.)
A testület az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja (erre az eljárás bármely szakaszában – akár indokolás nélkül is – lehetősége van), ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, ha az eljárás folytatása lehetetlen, illetve ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlansága meghallgatás nélkül is megállapítható - nincs szükség. Akkor is megszüntetésre kerül az eljárás, ha a fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, vagy ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt már indítottak békéltető testület előtt eljárást, közvetítői eljárás indult, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, illetve, ha fizetési meghagyás kibocsátására került már sor. Meg kell szüntetni az eljárást, ha a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve akkor is, ha a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására.
A kérelem elutasításáról dönt a tanács, ha a meghallgatásra is tekintettel tartja megalapozatlannak a fogyasztó kérelmét.
Az eljárás – fő szabályként – díjmentes. A kötelezést tartalmazó határozatban azonban dönteni kell az esetlegesen felmerült költségek viseléséről is.